[57-38] [37-18] [17-1]
- Igeeeeeeeeen - mondta gonoszan, majd háromszor nyerített, halkan, egymás után, mire egy farkas ugrott elő az egyik bokorból, bőszen vicsorogva.
|
 -Ja hogy itt farkasok is vannak oO'
|
- Itt a legkisebb az esélye, hogy farkasok támadnak rád - mondta lágyan.
|
-Azzzz...ö...jóó?
|
- A vezéri szikla előtti mezőn - pillantott fel Engel helyére.
|
-Joo, akkor most már tudom, hogy hol vagyok. Konkrétan. De pontosan, itt és most, na azt még mindig nem.
|
- Castell Islandon, egy ménes területén - segítette ki a kancát.
|
Egyszerűen fogta magát és lefeküdt a porba. Az orrát belenyomta a földbe, majd a hátára fordult és így már az gete nézte.
-Várjunk csak...én konkrétan azt sem tudom, hogy hol a halálban vagyok OO'
|
Türelmesen nézett a kancára.
|
-Hááát...azthiszem...ez napra fog nyúlni...
|
- Van időnk - mondta vigyorogva.
|
-E... - itt elakadt.
-Erre még kérek gondolkozási időt.
|
- És hogy? - pillantott rá gonoszul.
|
-Én meg...öhm....hmhmhmhmhmmmmm....-ez volt az a pont, amikor komolyan elkezdett gondolkozni a válaszán.
-Én meg bármikoooor...tehetek arról, hogy mégsem.
|
Hangosan, gonoszul felnevetett. A hangja visszaverődött a fákról.
- Azt te csak hiszed. Bármikor képes vagyok megtámadni másokat.
|
Hanyagul vállat vont, majd megállt és hátrapislogott a ménre.
-De mivel én aranyos kicsi ártatlan kislány vagyok, nem fogod ezt megtenni.
|
- Azt ugye tudod, hogyha nem csatlakozol a méneshez, meg kell, hogy támadjalak? - billentette félre a fejét.
|
-Hmm....-nyújtotta el egy kicsit, majd a szemeit is kicsit fölfelé irányította, mint aki gondolkozik. Végkifejletként megindult ügetésben.
-Mert nem vagy szerencsés.-öltötte ki aprón a nyelvét.
|
- Miért is? - vonta fel az egyik szemöldökét, így még macsósabb kinézetet kölcsönözve magának.
|
Tartotta az előző nézését, majd lépett egyet tovább, és egy kicsit előre tolta a testét, majd hátrapillantott a ménre.
-Viszont nekem rá kell cáfolnom a nevedre...
|
[57-38] [37-18] [17-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
• 
Új bejegyzés
Frissítés